Új korszak kezdődik az EU-ban a pénzmosás elleni fellépésben

Az Európai Unió új fejezetet nyit a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályozásban. Az új keret célja, hogy egységes, hatékony és központi felügyeleti rendszer jöjjön létre, amely képes kezelni a határokon átnyúló pénzügyi kockázatokat. Ennek kulcsfontosságú eleme az Európai Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) felállítása. Az AMLA a pénzügyi piacok legmagasabb kockázatú szereplőinek közvetlen ellenőrzéséért lesz felelős, valamint összehangolja a tagállami hatóságok és a pénzügyi információs egységek (FIU-k) munkáját. A hatóság székhelye Frankfurt lesz, működését 2025-ben kezdi meg, teljes felügyeleti jogosítványait pedig 2028-ra nyeri el.

Az AMLA szerepe és feladatai

Bruna Szego, az AMLA képviselője szerint a hatóság feladatai a következőkben foglalhatók össze:

Közvetlen felügyelet a legmagasabb kockázatú pénzügyi intézmények felett.
Koordináció és támogatás a tagállami felügyeleti hatóságok és FIU-k között.
Egységes felügyeleti módszertan kialakítása és alkalmazása.
A nemzeti gyakorlatok és a jogalkotás összehangolása uniós szinten.

A cél, hogy a jelenlegi tagállami széttagoltság helyett egységesebb, hatékonyabb rendszer jöjjön létre, kettős felügyelet nélkül.

Fokozatos átmenet 2026 és 2028 között

A nemzeti felügyeleti jogkörök egy része 2026 és 2028 között fokozatosan az AMLA hatáskörébe kerül. A hatóság ekkor jelöli majd ki azokat a szolgáltatókat, amelyek közvetlen uniós felügyelet alá tartoznak.

A folyamat során a tagállami intézmények – Magyarországon például a NAV és az MNB – kulcsszerepet játszanak a bevezetés és a konzultációk koordinálásában. A cél, hogy a jogalkotás és a gyakorlat egységesítése mellett csökkenjen a felügyeleti költség és nőjön a hatékonyság, miközben az AMLA globális vezető szerepet vállal a pénzmosás elleni fellépésben.

Új fókuszterületek a szabályozásban

Az AMLA már a működés első éveiben hangsúlyos figyelmet fordít azokra a területekre, ahol a pénzmosási kockázatok gyorsan növekednek:

Készpénzforgalom és nagy értékű tranzakciók
Kriptoeszközök, e-pénz és elektronikus fizetési rendszerek
Engedélyezési és bejelentési eljárások ellenőrzése
Komplex cégstruktúrák és szankciós listák megkerülése
Kiemelt földrajzi kockázatok – például közel-keleti országok és Oroszország
Önellenőrzési mechanizmusok előtérbe helyezése

A hatóság még idén közzétesz egy három évre szóló tájékoztatót a prioritásokról és ütemtervről, különös tekintettel a 2026-os bevezetési lépésekre.

Kihívások: UBO-nyilvántartás és azonosítási hiányosságok

A tagállamok közötti eltérő gyakorlatok számos ponton nehezítik a pénzmosás elleni fellépést. Kiemelt problémaként merül fel az UBO-nyilvántartások (végső kedvezményezettek) hiányossága és széttagoltsága, ami akadályozza a hatékony ellenőrzést és megkönnyíti a kockázatos konstrukciók kialakítását. Szintén kockázatot jelent a nemzetközi személyazonosító okmányok elfogadása ellenőrizhetőség nélkül: amennyiben az eredetiség nem állapítható meg, az komoly kaput nyithat pénzmosási konstrukciók számára. A szakértők szerint e téren is egységesebb, uniós szintű megoldásra lenne szükség — akár egy közös JÜB-rendszerhez hasonló infrastruktúra bevezetésével.

Bizalmi vagyonkezelés: sajátos kockázatok, eltérő megítélés

A bizalmi vagyonkezelés (trust) területét a szabályozás jelenleg egységes kockázati kategóriában kezeli, miközben a gyakorlatban jelentős különbségek vannak a professzionális és az eseti struktúrák között. Ez azt eredményezi, hogy a szolgáltatók olyan kockázati besorolásokkal és kötelezettségekkel szembesülnek, amelyek nincsenek arányban a tényleges kockázatokkal. A jövőbeni szabályozási környezetben fontos, hogy a trust- és vagyonkezelési szolgáltatók:

világosan dokumentálják és bemutassák saját kockázatkezelési gyakorlataikat,
figyelemmel kísérjék a UBO-transzparencia követelményeit,
és proaktívan igazodjanak az uniós módszertani keretekhez.

Új szereplők az AML rezsim alatt

A szabályozási kör kiterjed a hagyományos pénzügyi szereplők mellett új, eddig kevésbé szabályozott területekre is. Az AML rezsim alá a jövőben például labdarúgó ügynökök, ügynökségek és labdarúgó klubok is bekerülnek. A cél, hogy a magas értékű, gyorsan mozgó pénzáramlások minden szereplője egységes felügyeleti és megfelelési szabályok alá tartozzon.

Mire kell felkészülni a szolgáltatóknak?

A szabályozási környezet változása fokozatos, de elkerülhetetlen. Az AMLA működésének beindulása után új elvárások jelennek meg a piaci szereplők felé:

Kockázatalapú megközelítés erősítése – világos, dokumentált kockázatértékelés szükséges.
UBO- és KYC-folyamatok fejlesztése – nagyobb hangsúly a nemzetközi azonosítás ellenőrizhetőségén.
Digitális megfelelőségi eszközök alkalmazása a jelentések, adatátvitel és audit nyomon követésére.
Folyamatos szabályozáskövetés – a 2026–2028 közötti időszak kulcsfontosságú lesz.
Felügyeleti együttműködés – nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Kihívások és lehetőségek

A változások nyilvánvalóan növelik az adminisztratív terheket és a megfelelési költségeket. Ugyanakkor hosszú távon transzparensebb, kiszámíthatóbb működési környezetet teremtenek:

Egységesebb szabályok → kevesebb országonkénti különbség.
Jobb adatáramlás → hatékonyabb felügyelet.
Racionálisabb kockázati megítélés → kisebb aránytalanság a kötelezettségekben.

Összegzés

Az AMLA felállítása mérföldkő az uniós pénzmosás elleni küzdelemben. A cél egy modern, összeurópai, digitálisan támogatott felügyeleti rendszer, amely a kockázatokat valós arányban kezeli és következetesen érvényesíti az uniós szabályokat. A pénzügyi szolgáltatók, kripto- és e-pénz szereplők, valamint a bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó szervezetek számára most kulcsfontosságú a korai felkészülés. Azok a szereplők, akik már a következő két évben beépítik az új elvárásokat belső folyamataikba, nemcsak megfelelnek majd az új rendszernek, hanem versenyelőnyhöz is juthatnak. További információ:

Új korszak kezdődik az EU-ban a pénzmosás elleni fellépésben – érkezik az AMLA